A weboldalunk a Google Analytics statisztikai "sütijeit" használja. A weboldal használatával ön elfogadja a sütik használatát.

Az itt következő szabályok betartása senki számára nem kötelező. Ezek csupán gyakorlati tanácsok, amelyek betartásával áttekinthetők és rendszerezettek lesznek az adataid. (A cégeknek egyébként a törvények ennél sokkal szigorúbb formában írják elő ezeknek a szabályoknak a betartását.) Érdemes tehát a legegyszerűbbeket magánszemélyként is betartani, ha tiszta képet szeretnél kapni a pénzügyeidről.

Legyenek a kategóriáid el-kü-lö-nít-he-tők

Tegyük fel, hogy a következő költség kategóriáink vannak: autó, nyaralás, biztosítás. Melyik kategóriába sorolod az autód biztosítását? És az üzemanyagot, amit tankolsz, amikor nyáron a családoddal a tengerpartra tartasz? És mivel a tengerpart külföldön van szükséged lesz utasbiztosításra is. Ez melyik költség kategóriába kerül? Biztosítás? Vagy nyaralás? Vagy fele-fele?

Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy egy kiadásunkat melyik kategóriába soroljuk, akkor jó esélyünk van, hogy az ugyan olyan kiadásokat esetről esetre máshova soroljuk. Ezáltal teljesen zavaros lesz a költségeinkről kialakított kép. Ha a  ilyen dilemmákkal szembesülsz, akkor érdemes újra gondolni a kategóriáid, és olyan besorolást kitalálni, amelyek között nincs átfedés.

Az előbbi dilemma megoldása, hogy az ott felsorolt kategóriák különböző „dimenzió”-ban vannak. Az autó egy eszköz, a nyaralás egy cél, a biztosítás pedig egy szolgáltatás. Általában egy dimenzión belül könnyebb olyan kategóriákat meghatározni, amelyek között nincs átfedés. Az autónak a legritkább esetben van mosógép funkciója is. A biztosítás és az elektromos áram különböző szolgáltatások, amelyeket általában különböző cégektől is vásárlunk meg. Vannak napi céljaink: „Ehess, ihass, ölelhess, alhass!” Ezek nem átfedő célok. A több dimenziós kategorizálás tehát segít elkerülni az átfedéseket.

Na, jó, de mi a helyzet a nyaralással? A nyaralásunk alatt többnyire vendéglátóhelyen eszünk, a szokásosnál többet költünk italra, és szállodában vagy kempingben alszunk, miközben a lakásunk közüzemi számláit is fizetjük. A nyaralást tehát kezeld inkább egy külön célként! Ha nyaraláskor valahol megszállunk, akkor a cél nem a lakhatásunk, hiszen van már egy otthonunk. Nem elsősorban azért megyünk vendéglőbe, hogy ne éhezzünk, hanem, hogy jól érezzük magunkat, és kikapcsolódjunk. Tehát megvan a lakásunk, lehet, hogy a hűtő is tele van, de nyaraláskor valami mást akarunk. Ha egy könyvelőt kérdeznénk, hogy mi a nyaralás, akkor lehet, hogy azt mondaná: a nyaralás az, amikor az élelmiszer és a lakhatás nem cél, hanem szolgáltatás. 😊

Törekedj a teljességre

Nagyjából fele részben mindenféle eszköz és elemzés nélkül is meg tudjuk mondani, hogy mire ment el a pénzünk. A pénzügyeink követésének és elemzésének tehát az a célja, hogy azt is meg tudjuk mondani, hogy mi történt a pénzünk másik felével. Ezért az első lépés, hogy minden bevételt és kiadást rögzítsünk – vagy ha a bankunk már rögzítette, akkor töltsük föl a rendszerbe. Ha ezek után 80%-nál befejezzük a munkát, és a kiadásaink 20%-át az „egyéb” kategóriába soroljuk, akkor adtunk a kakinak egy pofont. Jó, persze, vannak olyan költségek, amik az életben egyszer merülnek fel, és emiatt felesleges nekik kategóriát gyártani. De ha az ilyenek aránya 1-2% fölé emelkedik, akkor érdemes gyanakodni, hogy valamit nem jól csinálunk. Van egy jó hírünk: a Continuity segíteni fog azzal, hogy automatikusan bekategorizálja a bevételeid és kiadásaid többségét. Szóval, ha egyszer rászántad magad, hogy elemezni fogod a pénzügyi szokásaidat, akkor ne add fel! Törekedj a teljességre!